A
viharciklonok a mérsékelt égöv, így kontinensünk pusztító viharait
okozzák. Nyomukban orkán erejű szél és gyakran kiadós csapadékhullás
figyelhető meg.
A ciklon elnevezés nagytérségű,
rendezett feláramlást takar, aminek köszönhetően alacsony nyomás alakul
ki annak területén. A nyomási minimum a ciklon közepén van, itt a
nagyjából a normál légköri nyomásnak megfelelő 1015 hPa alatti, a
mérsékelt égövben jellemzően 990-1010 hPa közötti nyomás uralkodik. A
ciklon zárt izobárokkal (azonos légnyomású pontokat összekötő görbe)
rendelkezik, és az óramutató járásával ellentétesen örvénylik, felhőzete
spirális alakot vesz fel.
Mindezek a tulajdonságok a viharciklonra
is fennállnak, ezek azonban sokkal erőteljesebbek (ciklonális bombáknak
is nevezik őket), ugyanakkor kisebb kiterjedésűek egy átlagos mérsékelt
övi képződménynél. Akkor nevezünk viharciklonnak egy alacsony nyomású
képződményt, ha egy nap alatt középpontjában a légnyomás legalább 24
hPa-lal csökken, azaz igen intenzív fejlődést mutat. Ilyen viharok
esetében nem ritka a 960 hPa alatti középponti légnyomás. A középponti
légnyomás a pusztító erőt jelzi, ez minél kisebb, annál komolyabb
károkat okozhat a ciklon, ugyanis annál erősebb szelek jellemzik.
Létrejöttükben fontos szerepet játszik
az óceáni felszín jelenléte, ami biztosítja a felhőzet kialakulásához
szükséges nedvességet és a ciklon-fejlődéshez szükséges látens hőt.
Emellett kiemelten fontos az éles horizontális hőmérséklet-különbség is.
A viharciklonok képződését kiválthatja az ún. part menti front
jelensége, amikor az eltérő hőkapacitás következtében a tengerpart
jobban felmelegszik, mint az óceáni vízfelszín. A keletkezés másik módja
lehet, amikor egy meleg tengeráramlat halad keresztül a hidegebb óceáni
víztömegen - mint pl. a Golf-áramlat esetében.
A viharciklonok tehát hirtelen alakulnak
ki és gyorsan mozognak, de csak rövid, 1-2 napos élettartam jellemzi
őket, a szárazföld fölött gyorsan leépülnek.120 m/órát meghaladó
orkánszelek tombolnak térségükben, ami kontinensünk nyugati partjai
mentén az erős tengerhullámzás miatt gyakran vihardagályt okozhat.
A trópusi és mérsékelt övi ciklonok összehasonlítása, kiemelve a viharciklonok jellemzőit.
Az európai viharciklonok az
Atlanti-óceán fölött jelennek meg, legtöbbször a téli félévben. Ebben az
időszakban az északi félteke, így Európa időjárását alapvetően az
izlandi térség határozza meg. Itt szinte állandóan alacsony nyomás
uralkodik, amit izlandi minimum vagy akciócentrum néven emlegetnek, és
ahol rendszeresen alakulnak ki az alacsony nyomású képződmények. Az
izlandi ciklonok a téli félévben erősebbek, és innen érkeznek a
Nyugat-Európát - és olykor hazánkat is- ostromló viharciklonok.
Magyarországot 2010-ben három
viharciklon is elérte, kettő alkalmával új szélsebesség-rekord is
született: előbb május. 17-én, Kab-hegyen regisztráltak minden
korábbinál erősebb, 162 km/órás széllökést, majd december 9-én ezt is
túlszárnyalva, közel 172 km/órára emelkedett a rekord. Május-júniusban a
Zsófia és az Angéla nevű viharciklonok két hét leforgása alatt több
havi csapadékkal áztatták el hazánkat, komoly áradásokat okozva.
Tengerként hullámzott a Balaton a Zsófia ciklon idején, 2010 május közepén
A trópusi ciklonokhoz
hasonlóan a viharciklonokat is nevekkel illetik. A német gyakorlatban
1954-től a ’90-es évekig az volt a bevett eljárás, hogy az európai
térségben megfigyelt minden ciklont női, míg az anticiklonokat (magas
nyomású képződmények) férfi névvel látták el. 1999-től váltogatják a
névhasználatot: páros években női, páratlan években férfi nevet kapnak a
ciklonok. Magyarországon is hasonló elv alapján működik az elnevezés, a
ciklont a kialakulásakor ünnepelt névnap szerint keresztelik el.
Emlékezetes viharok
Az alábbiakban néhány emlékezetes európai viharciklont említünk, képekkel illusztrálva pusztításukat:
1999. december elején vonult át az Anatol
nevű ciklon a Brit-szigetek, Észak-Németország, Dánia, Dél-Svédország
és a Baltikum fölött. Az átlagos szélsebesség meghaladta a 115 km/órát, a
német-dán határ közelében fekvő Sylt-félszigeten 185 km/órát mutattak a
műszerek. A hullámzás következtében megemelkedett tengerszint miatt az
Elba folyásiránya órákra megfordult, Hamburgnál emiatt közel 6 méteres
szintemelkedést tapasztaltak.
A Lothar 1999.
karácsonyán alakult ki a Golf-áramlat mentén, erőssége egy hármas
kategóriájú hurrikánéval ért fel. Elsősorban Franciaországban és
Németországban pusztított, de a Benelux államokban, Svájcban és
Ausztriában is lehetett érezni hatását. 160-180, helyenként 200
km/órával tombolt a vihar, az Alpokban 259 km/órás lökést regisztráltak.
Egész erdőket tarolt le, több millió háztartásban áramkimaradások
voltak. Az érintett országokban összesen mintegy 150 áldozatot szedett a
ciklon.
A Fekete-erdő a Lothar után
A Kyrill 2007
januárjában tombolt Európában. Érintette Nagy-Britanniát, a Benelux
államokat, Németországot, Közép-Európát és a Baltikumot. Helyenként 150
km/óra feletti szélsebességet mértek. Az anyagi veszteségek mellett több
mint 40 emberéletet követelt a vihar.
A Kyrill által okozott erős hullámzás és vihardagály a francia partok mentén
A Xynthia vihar 2010
februárjában az atlanti partvidéken és Észak-Európában több mint 50
áldozatot szedett. Síkvidéken 160, a Pireneusokban 200 km/órás szelekkel
sűvített a vihar. Franciaországban több part menti település víz alá
került.
Víz alatt a francia partok a Xynthia után
Alsó kép: Az Emma 2008.
februári pusztítása. Az Északi-tenger part menti területein helyenként
200 km/órás szeleket is mértek. A vihar milliárdos károkat okozott a
közlekedésben, az épületekben, az infrastruktúrában, és több halálos
áldozatot is követelt. Az Emma hazánkban is éreztette hatását, egy erős
hidegfronttal vonult át az országon, az évnek ebben a szakában szokatlan
módon zivatarokat, jégesőt okozva. Budapesten 140 km/órás maximum
szelet mértek.
Írta: Wendl Bernadett -köszönet neki!!!!
