2013. szeptember 9., hétfő

Komolyan kell venni a riasztásokat

Az utóbbi napok, hetek heves esőzései hazánkban sok helyen nem is sárga, hanem a piros, vagy a narancssárga riasztásúak voltak.
Vajon tudjuk-e, hogy mi is pontosan ez a három kategória? Tisztában vagyunk-e a különbségekkel, azok veszélyességi fokozatával és a teendőinkkel?

A múlt héten a jégvihar pillanatok alatt csapott le Mezőhegyesen, így a helyieknek esélyük sem volt a védekezésre ennyi idő alatt. A polgármesteri hivatal itt is megkapta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelmeztetését, de az utóbbi napok heves esőzései miatt már nem mindenki veszi komolyan a piros és a narancssárga riasztást.
A piros és a narancssárga riasztásokat az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, innen küldik el egy éjjel-nappal működő rendszer segítségével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, amely továbbítja a regionális szervezeteknek és a nagyobb városok polgármesteri hivatalainak a régiós előrejelzést – mondja Kolláth Kornél, az OMSZ munkatársa. Ebből az információból még nem lehet azonnal döntést hozni, a riasztás ugyanis csak arra hívja fel a figyelmet, hogy „helyzet” van. Ha az érintett település felveszi a kapcsolatot az OMSZ-szel, a szakemberek tudnak segíteni abban, hogy fel kell-e függeszteni rendezvényeket.

A konzultáció lehetősége azonban nem kötelező. A katasztrófavédelem pedig elküldi a riasztás a polgármesteri hivataloknak, de a városházának nem kell igazolni, hogy megkapta, a katasztrófavédelemnek pedig ennyi a dolga a törvények szerint. A Meteorológiai Szolgálat szerint sokszor okoz gondot az is, hogy az emberek ma már nem veszik olyan komolyan a viharjelzéseket, mint húsz éve. Ezt mondta korábban rádiónknak Síklaki István szociálpszichológus is, bár szerinte az OMSZ riasztásaira jobban odafigyelnek az érintettek, mint például a szmogriadókra.
A riasztásoknál alkalmazott 1-3 órás időelőnyhöz képest a várható veszélyes eseményekre vonatkozóan már korábban is felhívják a figyelmet az úgynevezett figyelmeztető előrejelzésekben. A figyelmeztető előrejelzések egy országos szöveges prognózis mellett térképes formában is megjelennek.
A térképes formájú figyelmeztető előrejelzések az Európa területére vonatkozó hivatalos veszélyjelzéseket egységesen bemutató www.meteoalarm.eu portálon is párhuzamosan megjelennek.

A riasztások, figyelmeztető előrejelzések esetén használt veszélyességi szintek jelentése

Első szint (sárga)

Bizonyos körülmények között már potenciálisan veszélyes, de viszonylag gyakori és nem szokatlan jelenség. Érvényben lévő első szintű figyelmeztetés/riasztás még fokozottabb elővigyázatosságot, megelőző intézkedéseket általában nem igényel. Az időjárás hatásának jobban kitett tevékenységek során azonban legyünk figyelmesek. Ilyen sárga fokozatú jelenségek a viharos, de még 90 km/h alatti szél; a kisebb havazás; a gyengébb ónos eső; a gyengébb intenzitású zivatar; a köd; a talajmenti fagy; a nagy mennyiségű, de önmagában még komolyabb árvízveszéllyel nem fenyegető csapadék; valamint az emberek többsége számára még elviselhető hőség. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben fontos, hogy igyekezzünk a szokásosnál gyakrabban tájékozódni a várható időjárás felől. Legtöbbször a nyári zivatarok esetében fordul elő, hogy az eredetileg várthoz képest magasabb riasztási fokozatot érdemlő jelenségek is kialakulnak, ekkor az aktuálisan még sárga szintet narancs vagy akár piros fokozatúra módosíthatjuk.

Második szint (narancs)

Szinte minden körülmények között potenciális veszélyt hordozó időjárási jelenségek. Ilyen intenzitású jelenségek ugyan ritkák, de minden évben rendszeresen, többször is előfordulnak. A szél már károkat okozhat; a nagy mennyiségű eső árvízveszélyt hordoz magában; a havazás, ónos eső már időlegesen megbéníthatja a közlekedést. Ide soroljuk a csak korlátozott területeket érintő, viszont már extrém kísérőjelenségekkel (úgymint erősen viharos, vagy akár orkán erejű szél, nagyméretű jég, felhőszakadás) járó zivatarokat. A zivatarok esetén érvényben lévő narancs fokozatú figyelmeztetés/riasztás esetén tehát már igen nagy intenzitású zivatarok is kialakulhatnak, de egy adott helyen, településen csak kis valószínűséggel kell velük számolni. (Természetesen miután már kialakultak a zivatarok, jobban behatárolható, hogy a régió mely területei vannak ténylegesen fenyegetve.) Érvényben lévő riasztás/figyelmeztetés esetén legyünk nagy figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Lehetőleg tartózkodjunk biztonságos helyen. Különösen, ha útnak indulunk, részletesen tájékozódjunk a várható időjárásról. Kövessük a megbízható médiák által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.

Harmadik szint (piros)

Kiterjedt területeket érintő, nagy károkat okozó, és az emberi életet is nagyban fenyegető veszélyes időjárási jelenség. A figyelmeztetés/riasztás e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek. Egy adott helyen a visszatérési periódus akár több év is lehet (átlagosan ennyi idő alatt ismétlődik meg a jelenség). Az extrém erejű szél többfelé komoly pusztítást okozhat, a nagy mennyiségű csapadékhoz már feltétlenül árvízveszély is társul, a nagy mennyiségű hó, az intenzív ónos eső hosszabb időre teljesen megbéníthatja a közlekedést. Országosan időjárási típusonként körülbelül 1-2 évente ismétlődik meg ilyen veszélyességi fokú jelenség. Extrém jelenségekkel járó zivatarok ennél ugyan jóval többször fordulnak elő valahol az országban, de piros fokozatú figyelmeztetést/riasztást csak akkor adunk ki, ha várhatóan nem csak lokálisan lesznek jelen, hanem kiterjedt területeket érintenek, és így egy adott helyre vonatkoztatva bekövetkezési valószínűségük is lényegesen nagyobb. Érvényben lévő riasztás/figyelmeztetés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjuk biztonságos helyen. Ha a tervezett utunk során várhatóan keresztezzük a fenyegetett térséget, gyakran érdemes akár el is halasztani az utazást. Ha mégis útnak indulunk, az utazás előtt és közben részletesen tájékozódjunk a várható időjárásról.
A Belügyminisztérium szerint a riasztási rendszer a közeljövőben megváltozhat. A tárca most arra vár, hogy az árvízről és az utóbbi hetek viharairól szóló jelentések készen legyenek. Az értékelés után képzelhető el, hogy a kormány átalakítja a mostani szisztémát, illetve változtat a riasztási rendszerről szóló törvényen. A döntésre azonban még néhány hétig várni kell.

Forrás: http://www.met.hu/riasztas/riasztas_ismerteto.html